Self publishing: kinek? miért?

Célcsoportom első sorban olyan személyek, akik fontolgatják a lehetőségét annak, hogy az általuk készített művüket megosszák a nagy világgal, de ezt nem a hagyományos, ugyanakkor mégis szervezett körülmények között kívánják ezt megtenni. Vajon tényleg lehetőséget jelenthet-e a szerzőknek a self-publishing? Van-e az elektronikus szerzői kiadásokban potenciál? Bejegyzéseimet igyekszem statisztikai adatokkal alátámasztani, hogy erre számokban is választ láthassunk.

A szerzők rendkívül nehéz helyzetben vannak, hiszen magukra vállalják az alkotásiakkal járó teljes munkát, többek között maguk kell gondoskodniuk a borítóról, de például az abban szereplő tartalomért is önállóan felelnek. Maguknak kell "beárazniuk", és mindemellett be is kell futniuk, egyedül. Blogomban feltérképezem a szerzők lehetőségeit, hogy miként juthatnak el az ismeretlentől az ismertségig, és hogyan jut el valaki odáig, hogy az ő könyvük is felkeltse az olvasók figyelmét. Egyáltalán, megkapják-e az ismeretlen szerzők azt a támogatást, illetve van-e lehetőségük amely gyorsabban vezetheti el őket a hírnévhez?

A kiadói kötélhúzás...

Másodlagos célcsoportom a kiadók. Lényegében lehetnek ezek könyvkiadók illetve self-publishing konstrukciót támogató kiadók is. Úgy gondolom azért lehet hasznos egy efféle gyűjtemény számukra, mert egyfelől magyar szerzői kiadással foglalkozó oldalak ötletet meríthetnek a nemzetközi példákból, a hagyományos könyvkiadók számára pedig jelzésértékű lehet, hiszen e jelenség nagyban befolyásolhatja a hagyományos könyvkiadást.

Maga, az elektronikus környezetben megjelenő self-publishnig a könyvkultúra feltörekvő jelensége. Úgy tűnik, hogy igény is mutatkozik rá. Feltörekvő szerzők sokkal könnyebben, gyorsabban oszthatják meg műveiket. Éppen ezért úgy gondolom, hogy maga a konstrukció űrt tölthet be. A blogomban megjelenő tartalom pedig szintén, hiszen a néhány magyar kiadó mellett magyar nyelvű, nemzetközi és hazai self-publishing oldalgyűjteményre és bemutatásokat nem találtam a világhálón.